viatvet Állatorvosi rendelő

Vitavet Állatrorvosi rendelő és patika A védőoltások fontossága nyulaknál

Az utóbbi évtizedekben egyre csökkent a haszonállatként tartott nyulak száma, ezzel párhuzamosan viszont egyre gyakoribbá vált a nyúl házi kedvencként való tartása.

A nyulak is, csak úgy, mint más állatok sokféle kórokozó által terjesztett betegségnek eshetnek áldozatául. A nagyüzemi állattartás legfőbb célja, hogy minél több, egészséges állatot lehessen felnevelni és értékesíteni, az idő közben bekövetkező veszteségeket pedig a lehető legkisebb mértékre csökkenteni. E célok érdekében a sikeres tenyészetek igyekeznek minimálisra szorítani az állományaikban fellépő megbetegedések számát. Ennek egyik legjobb módszere a megelőzés, többek között a fertőző betegségek elleni védőoltások megfelelő és rendszeres alkalmazása.

Hasonlóképpen a társállatként tartott házinyulak egészségének megőrzését a megfelelő tartási körülmények és a jó minőségű táplálék biztosítása mellett a védőoltások beadatásával segíthetjük elő.
A fertőző betegségeket előidéző kórokozók igencsak elterjedtek, és ugyanolyan kockázatot jelentenek mind a nagy tényészetekben tartott, mind pedig a lakásban élő nyuszik számára. A nem oltott nyulak esetében igen nagy az esélye, hogy megbetegszenek és elpusztulnak a szúnyogok által terjesztett vérzéses betegségben vagy myxomatosis következtében.

A nyulak vakcinázása nem csak saját kedvencünk, de a többi nyúl védelmét is elősegíti, hiszen a nem oltott nyuszik fertőzési forrást jelentenek fajtársaik számára.

Vitavet Állatrorvosi rendelő és patika Hogyan működik a vakcina?

A vakcinában található elölt, esetenként csak „legyengített” kórokozó vagy a más megbetegedést kiváltó vírus egyes génjeit is magában hordozó, gyengített vírus jelenléte aktiválja a szervezet saját védelmi rendszerét, ezáltal az oltást követően a szervezetben védőanyagok, ellenanyagok képződése indul meg. Ezek az ellenanyagok védik meg a fertőző betegségek ellen az állatot. Ezt a védelmet nevezzük immunitásnak.

Vitavet Állatrorvosi rendelő és patika A vakcinákról

Myxomatosis elleni oltás: ez a védőoltás úgynevezett monovalens vakcina, ami azt jelenti, hogy csupán egyféle betegség, jelen esetben a myxomatosis vírusa ellen nyújt védelmet. Ezzel a készítménnyel a nyulakat 5 hetes kortól lehet már oltani, ezt követően a vírussal szembeni védettség 10 nap múltán válik teljessé (ennyi időre van szükség ahhoz, hogy a szervezet felismerje az oltással bejuttatott gyengített kórokozót, majd ennek hatására ellenanyagokat termeljen). Az oltás egy éven át ad védelmet a nyúlnak, ezután évenkénti ismételt vakcinázással lehet fenntartani a folyamatos védettséget.

Kombinált védőoltás: általánosságban azon oltásokat nevezzük így, melyek esetén többféle kórokozó ellen egyszerre alakítunk ki tartós védettséget. Nyulak esetében a kombinált készítmények a myxomatosis és a vérzéses betegség ellen nyújtanak védelmet. A régebbi vakcinákban külön komponensként volt jelen a legyengített myxomatosis vírusa és az elölt vérzéses betegség vírusa. Ezzel az oltóanyaggal a 6 hetes, vagy annál idősebb nyulakat lehet vakcinázni, a teljes védettség kialakításához az oltást 4 hét múlva ismételni kell. Ezt követően a vakcina a vérzéses betegség ellen egy évig, a myxomatosis ellen viszont csupán hat hónapig ad védelmet, ezért az oltást célszerű félévente folyamatosan ismételi, így elkerülhető a megbetegedés.
Az újgenerációs (rekombináns) oltóanyagok gyártása során a kétféle betegség elleni védelmet úgy alakítják ki, hogy a „legyengített” myxomatosis vírusának génjei közé előzetesen a vérzéses betegség vírusának egyes génszakaszait integrálják. Így, mikor az oltóanyag bejut a szervezetbe – habár az immunrendszer valójában csak egyféle kórokozóval találkozik – a vírus „hibrid” génjeinek köszönhetően az állat mindkét vírussal szemben aktív immunitásra tesz szert, azaz védetté válik. Ezeknek a vakcináknak az előnye, hogy már 5 hetes kortól adhatók, az első oltást követően 3 hét alatt kialakul a teljes védettség, és mindkét betegség ellen egy évig fenn is marad, azaz évenkénti újraoltással biztosítható a tartós védelem.

Vitavet Állatrorvosi rendelő és patika Gyakori fertőző betegségek, melyek ellen oltással védekezhetünk

Myxomatosis: a betegségért az úgynevezett Mxoma-vírus felelős, amely (a mezei nyulakkal ellentétben, ahol csupán enyhe lefolyású megbetegedést okoz) az üregi és velük együtt a házinyulakban is komoly, generalizált megbetegedést idéz elő, melybe néhány kivételtől eltekintve minden fertőzött állat rövid időn belül belepusztul. A vírust ízeltlábúak, főként szúnyogok terjesztik (a szúnyogok akár a takarmánnyal együtt is bekerülhetnek az állat környezetébe, ezért a szúnyoghálós védekezés nem nyújt megfelelő védelmet!), és vérszíváskor „oltják be” a kórokozót a nyulakba. A vírus rövid időn belül betör a véráramba, így az egész szervezetben gyorsan szétterjed. Ezt követően a fülön, szemhéjon, a száj és a végbélnyílás, nemi szervek körül kisebb-nagyobb duzzanatok, ödémás területek jelennek meg, esetenként az egész fej duzzadttá válik. Az állat bágyadt, nem eszik, gubbaszt, emellett sokszor magas láz is kíséri a tüneteket. A beteg állatok néhány nap alatt tüdővizenyő következtében fulladásos halált halnak (a halálozási arány átlagosan 95-99%-os). Ritka esetekben olyan erős megbetegítő képességű lehet a vírus, hogy a jellegzetes tünetek kialakulására nem is marad idő, mert a nyúl már néhány órával a kórokozó véráramba jutását követően elpusztul.
A betegség ellen legbiztosabban megfelelő védőoltással védekezhetünk.
Vérzéses betegség (RHD): a házinyulakban súlyos légzőszervi és májkárosodást előidéző betegséget egy világszerte, így hazánkban is előforduló calicivírus okozza. A vírus könnyen terjed a fertőzött állattal való közvetlen érintkezéssel, ezen kívül közvetett módon is fertőzhet légúti váladékkal, úgynevezett ragályfogó tárgyakkal (etetők, itatók, ketrecek, gondozók ruházata, stb.) és ízeltlábúak, főként szúnyogok közvetítésével is. Miután a kórokozó bejutott a szervezetbe (leggyakrabban szájon át vagy a légutakon keresztül), bekerül a véráramba, a májban gyorsan elszaporodik, miközben ott súlyos sejtkárosodást, -pusztulást okoz. Ezen kívül testszerte a vérerek károsodását idézi elő, ennek eredményeként a kapillárisok elzáródását és vérzéseket okoz.
A fertőzött nyulak egy-két nap lappangási idő után étvágytalanok, bágyadtak lesznek, nehezen kapnak levegőt, tüdővizenyő alakul ki náluk, az esetek egy részében véres-habos váladék ürül az orrnyílásból, végül görcsös izomrángások és inkoordinált mozgás figyelhető meg, ezt követően nagyon rövid időn belül az állat elpusztul. Egyes esetekben olyan gyors a folyamat, hogy az állatok szinte minden átmenet nélkül, egyik pillanatról a másikra elpusztulnak anélkül, hogy bármilyen tünet megjelenne. A betegség kimenetele igen kedvezőtlen, a fertőzött nyulak közel 100 %-a belehal.
A vérzéses betegséget vakcinázással és a higiéniai előírások betartásával lehet leginkább kivédeni.



© 2014 Vitavet | Minden jog fenntartva