viatvet Állatorvosi rendelő

Vitavet Állatrorvosi rendelő és patika A védőoltás fontossága a macskáknál

Évente sok macska betegszik meg, vagy pusztul el olyan fertőző betegségek következtében, amelyeket vakcinázással meg lehetett volna előzni.

A fertőző betegségeket okozó vírusok és baktériumok nagyon elterjedtek a cicák között. A nem oltott macskák esetében igen nagy annak az esélye, hogy fertőző betegségek következtében megbetegszenek és elpusztulnak.
Tény, hogy a kórokozók által közvetített betegségek esetében a megelőzés a legfontosabb, hiszen számos betegség következményét gyógykezeléssel már nem tudjuk megszüntetni. Amikor a macska már megbetegedett, a tüneteket és a későbbi szövődményeket sokszor csak súlyos költségek és hosszadalmas kezelések árán lehet enyhíteni. Mindezeken felül az esetek egy részében, akármekkora volt is az erőfeszítés, nem járunk sikerrel.

A macska vakcinázása nem csak saját kedvencünk, de a többi cica védelmét is elősegíti, hiszen a nem oltott macskák fertőzési forrást jelentenek fajtársaik számára. Ne feledjük azt sem, hogy a zoonotikus, azaz állatról emberre terjedő megbetegedések esetében a megfelelő vakcinázás az emberek egészségének védelmét is szolgálja!

Vitavet Állatrorvosi rendelő és patika Hogyan működik a vakcina

A vakcinában található gyengített vagy elölt mikroorganizmus aktiválja a szervezet saját védelmi rendszerét, ezáltal a szervezetben védőanyagok, ellenanyagok képződését serkenti. Ezek az ellenanyagok védik meg a fertőző betegségek ellen a macskát. Ezt a védelmet nevezzük immunitásnak.

Vitavet Állatrorvosi rendelő és patika A vakcinákról

Veszettség elleni oltás: macskák esetében nincs jogszabályban előírt kötelező védőoltás, viszont, főként a nem csak és kizárólag lakásban élő, hanem a kijáró, egerésző cicák esetében mindenképpen javasolt a veszettség elleni vakcinázás.
A veszettség elleni oltás az első néhány oltások alkalmával mindenképp önállóan – más betegség elleni oltóanyaggal nem keverve – adandó, ezt követően az állatorvossal történt konzultáció alapján lehet más betegségek elleni oltóanyagokkal összevontan adni.
A vakcina inaktivált (elölt) vírust tartalmaz, így az állat egészségére – eltekintve az egyedi érzékenység alapján kialakuló igen ritka allergiás reakciótól – semmilyen veszélyt nem jelent.
Kombinált oltás: általánosságban azon oltásokat nevezzük így, melyek esetén a beadott oltóanyagban egyszerre több kórokozó ellen van vakcina, azaz egyszerre több betegség ellen kezdünk védelmet kialakítani. Az összetétel tekintetében gyártótól függően, többféle összetételű kombinált oltóanyag létezik, de általában a macskák calici, rinotracheitis és panleukopenia vírusai elleni oltóanyagokat tartalmazzák, van, amelyik ezen felül a leukózis, a chlamydiózis, vagy a veszettség ellen is tartalmaz összetevőt.

Vitavet Állatrorvosi rendelő és patika Gyakori fertőző betegségek

Panleukopenia vírus: a környezetben gyakran előforduló, nagy ellenálló képességű vírus, mely macska-félékben bélgyulladást és a fehérvérsejtek számának csökkenését idézi elő. Fiatal állatokban súlyos – gyakran az egyed elhullását okozza – lázzal, vérzéses hasmenéssel, hányással járó betegség, idősebb egyedekben általában enyhébb lefolyású. Kombinált vakcinával védekezhetünk ellene.

Macskanátha: Az elnevezés valójában gyűjtő fogalom, mely alatt a macskák náthás tünetekkel járó, többféle kórokozó által kiváltott – akár társfertőzésben is megjelenő – megbetegedése. Egyik kórokozója a macskákban felső légúti gyulladást, náthás tüneteket okozó, széles körben elterjedt, nagy megbetegítő-, és nagy ellenálló képességű calicivírus. Az állatok nyálzanak, tüsszögnek, könnyeznek, savós orrfolyásuk van, a szájban kialakuló fekélyek miatta a nyelés is fájdalmas lehet. A fertőzött állatok hónapokig hordozzák, és nyálukkal, légúti váladékukkal ürítik a vírust.

Másik jellemző kórokozó a szintén nagy ragályozó képességű, széles körben elterjedt, de kisebb ellenálló képességű Macska Herpes Vírusa (FHV-1). Szintén felső légúti gyulladást vált ki, mely tüsszögéssel, köhögéssel, savós majd gennyes orrfolyással, kötőhártya-gyulladással jár. Fiatal és idős egyedekben súlyosabb lefolyású, vemhes állatokban vetélést is okozhat.

A macska megbetegedését okozó calici-, illetve herpesvírus fajspecifikus, azaz az emberben megbetegedést nem okoznak.

Előbbiekhez társultan vagy önálló fertőzésként a Chlamydophyla felis kórokozó idézhet elő kezdetben savós, majd gennyes kötőhártya gyulladást, mely ritkán a légutakra is ráterjedhet. Ez a kórokozó zoonotikus, vagyis az embert is megbetegítheti. Mivel az emberi fertőzés forrásának korábban a papagájokat vélték, ezért papagájkórnak (psittacosisnak) is hívták a megbetegedést, később azonban más madarakban és emlősökben is azonosították.

A fentiekben tárgyalt kórokozókhoz társulhatnak még egyéb bakteriális fertőzések is, melyek súlyosbíthatják a tüneteket, valamint akadályozhatják a gyógyulást.

Mind a calici- és herpesvírusok, mind pedig a chlamydiosis ellen kombinált vakcinával védekezhetünk.

Fertőző leukémia „macskaleukózis” vírus (FeLV): macskákban előforduló, a nyirok és vérképző szöveteket megtámadó, az immunrendszert gyengítő, gyakran daganatképződéshez vezető vírus. Széles körben elterjedt, de igen kis ellenálló képességű vírus, mely az egyes egyedek közt közvetlen érintkezéssel terjed. Bármely korosztály megbetegedhet, de leggyakrabban a 2-4 éves korú állatokban találkozhatunk vele, bár sokszor tünetmentes fertőzést okoz. Tünetei igen sokrétűek gyakran nem is igazán jellegzetesek, enyhe lázzal, bágyadtsággal, étvágytalansággal, lesoványodással jár, amelyhez a vírusfertőzés által érintett szerv (máj, lép, nyirokcsomók, csontvelő, vese, bél) működési zavarából fakadó egyéb tünetek társulhatnak, melyek sokszor csak műszeres (pl.: ultrahang) vagy laboratóriumi vizsgálat során tűnnek fel. A fertőzött egyed immunrendszerének gyengülése révén, másodlagos fertőzések kialakulására van lehetőség, így ezek tünetei tovább bonyolítják a kórképet. A beteg állatok állapotát tüneti kezelésekkel átmenetileg lehet javítani, de végleges gyógyulásra nincs esély, a fokozatos leromlás az állat elhullásához vezet. A fertőződés ellen vakcinával védekezhetünk.

Macskák fertőző hashártya gyulladása (FIP vírus): macska-féléket megbetegítő, kis ellenálló képességű, de széles körben elterjedt, egyes esetekben súlyos hashártyagyulladást, máj-, veseműködési zavart okozó coronavírus. A fertőzés szájon át vagy belégzés útján történik, a fertőzött egyedekkel történt érintkezés során, gyakran már néhány hetes korban. A vírus sok esetben csak enyhe hasmenést, esetleg légúti tüneteket, átmeneti lázat okoz, a fertőzések egy részében - a kezdeti enyhe tüneteket követő néhány hét múlva - azonban hashártyagyulladás, máj-, veseműködési zavarok lépnek fel, melynek következtében egyre súlyosbodó állapotromlás tapasztalható. Előbbiekhez a has méretének növekedése (folyadék felhalmozódás miatt) illetve idegrendszeri tünetek (görcsök, mozgás zavar) is gyakran társulnak, ezt követően az állat rövid időn belül elpusztul. Vakcinázással a fertőződés esélyét csökkenthetjük.

Macska-AIDS vírus (FIV): kizárólag a macskát megbetegítő, kis ellenálló képességű, fertőzött egyedek lesoványodását, legyengülését és végül elhullását okozó vírus. Az egyes egyedek között közvetlen érintkezéssel terjed, hosszú lappangási idejű és lefolyású megbetegedés. Az állatok immunrendszerét gyengíti a vírus, így a kezdeti általános tüneteket (láz, bágyadtság, étvágytalanság, lesoványodás) a másodlagos fertőzésnek megfelelő újabb tünetek követik. A fertőződés ellen vakcinával védekezni nem lehet, így a cél a fertőzött egyedek elkülönítése, kerülése.

Veszettség: vírusa számos állatfajt, köztük az embert is megbetegíti, súlyos agy- és gerincvelő-gyulladást, ennek következtében idegrendszeri tüneteket, bénulást, majd halált okoz. A vírus a veszett állat nyálával, leginkább harapás útján (igen ritkán szájnyálkahártyán vagy a légutakon keresztül is) fertőz. A vírus a bejutást követően a perifériás idegek mentén jut el a központi idegrendszerbe, ahol viszonylag gyorsan elszaporodik. A tünetek kezdetben: nyugtalanság, arcidegek bénulása (lógó állkapocs, nyálcsorgás), étvágytalanság, kövek, fadarabok, egyéb idegen testek szájba vétele, rágása, esetenként öncsonkítás, fokozott ivari aktivitás. Később kifejezett ingerlékenység, támadó viselkedés, az állat mindenbe igyekszik belemarni, ami a közelébe kerül. Macskáknál igen kifejezett az agresszió, fajtársaikat, az embert, még a kutyákat is megtámadják, sokszor egyenesen nyakra, vagy fejre támadnak. A végső, bénulásos szakaszban kancsalság, nyelési képtelenség, megváltozott nyávogás, a táplálék és a víz felvételére való teljes képtelenség jellemző. Ekkor az állat fokozatosan mozgásképtelenné válik, elfekszik, végül a légző izmok bénulásából adódóan fulladásos halál következik be. A veszettség ellen vakcinával védekezhetünk.



© 2014 Vitavet | Minden jog fenntartva | Impresszum