Ma 2012. május 19.
Ivó, Milán
napja van,
holnap
Bernát napja lesz!

Fõoldal
Bemutatkozás
Elérhetõség
Szolgáltatások
Díjszabás
Fontos
tudnivalók
- bolhásság
- kullancsveszély
- hõguta
- szívférgesség
- szem felépítése
és mûködése
- a hasmenésrõl
általában
- a sérülésekrõl
- gombás
fertõzések
- a húsvéti
nyuszikról
- a veszettségrõl
általában
- macskaleukózis
- az álvemhesség
- a csokoládé-
mérgezésrõl
- a fogkövességrõl
- húgykövességrõl
- állataink
szõrhullása
- az epilepsziáról
- kedvenceink
ivarzása
- toklászveszély
- a gyomor
betegségei
- az állatról
emberre terjedõ
betegségekrõl
- az oltásokról
- kedvenceink
pulzusa
- a torok
- a gyógyszerek
beadása
- kedvenceink
testhõmérséklete
Védõoltások
Patika
Galéria
Kapcsolat
Hasznos linkek

Hétvégi ügyelet:
bõvebben......
Éjszakai ügyeleti telefonszám:
06-30 / 9705-419



Bizonyos országokból hurcolható be a szívférgesség (latin nevén dirofilariosis), kórokozója élõsködõ, a szívféreg (Dirofilaria repens), mely a házi és vadon élõ kutyafélékben, macskafélékben mint végleges gazdában élosködik. A szívférgesség olyan meleg és csapadékos országokban fordul elõ, ahol bizonyos szúnyogok számára megfelelõ élettér áll rendelkezésükre, vagyis bõséges a csapadék és az átlaghõmérséklet viszonylag magas. Ezek a területek Dél-Európában vannak, így Franciaország észak-keleti, Olaszország északi részén. Európában Olaszországot és ezen belül elsõsorban a Pó folyó völgyét tekintik a leginkább fertõzöttnek. Európán kívül pedig Észak-Amerikában, Latin-Amerikában, a Karib-tenger vidékén, Afrikában, Ázsiában és Ausztráliában fordul elõ.
Az utóbbi években ez a parazita már olyan területeken is megjelent, ahol korábban nem fordult elõ. A hazánkkal közvetlenül vagy közvetve szomszédos országok közül egyes felmérések szerint Szlovéniában és Bulgáriában a kutyákban 2-17%-os a fertõzöttség, míg Romániában ez az arány 65%-os. A napjainkban sokat emlegetett globális felmelegedés, amely a betegséget terjesztõ szúnyogoknak kedvez, világszerte hozzájárulhat a betegség utóbbi években megfigyelt terjedéséhez. Ehhez járul a kutyákkal való különféle országokba való utazgatás, a turizmus ugrásszeru növekedése.
Mint említettem a szúnyogok köztigazdaként szerepelnek, tehát ok terjesztik a betegséget oly módon, hogy felveszik a kórokozókat a fertõzött kutyán történõ vérszíváskor, és szervezetükben 7-10 nap múlva alakul ki a fertozõ lárva. Ezeket a lárvákat a szúnyog az újabb vérszíváskor juttatja a következõ végleges gazda kutyába, melyben 8-9 hónap múlva fejlõdnek ki a férgek.
Ezek a 12-30 cm-es férgek (melyek akár 7 évig is élhetnek) a következõ tüneteket okozhatják: hirtelen kialakuló gyengeség, étvágytalanság, nehezített légzés, szapora szívverés. Ez a heveny kórformára jellemzõ, mely 2-3 nap alatt elhullásra vezethet. A gyakoribb idült kórforma esetén nyugtalanság, fáradékonyság, gyakori száraz köhögés, orrvérzés, nehezített légzés, vérszegénység, fokozatos lesoványodás a jellemzõ.

A szívférgesség jelentõsége kutyában lényeges nagyobb, mint macskában. Macskában a szívférgesség ritkább, a tünetek is enyhébbek, igaz viszont, hogy olykor súlyos idegrendszeri szövõdmények állhatnak elõ.
Gyógykezelési lehetõségek: ha már a férgek a szívben vannak, a kilátások nagyon rosszak. E betegségnél inkább a meg
elõzésen van a hangsúly, mely célból hatékony készítmények vannak forgalomban. Fertõzött területre való utazás esetén 30 nappal megelõzõen és 30 nappal a megérkezést követõen is alkalmazni kell, nem elég csak az utazás idejére. A kezelést célszerû kombinálni a kutyák szúnyog elleni védelmével, melyre szintén rendelkezésre állnak megfelelõ szerek. E betegség jelentõségét aláhúzza az, hogy közegészségügyi vonatkozása is van, vagyis hogy mi, emberek is fertõzõdhetünk.

A szívférgességet okozó féregfajnak van egy másik változata, mely az ún. bor- dirofilariosist okozza. Ez az élosködo (Dirofilaria immitis) kutyák (ritkán macskák) bor alatti kötõszövetében élõsködik. Hasonlóan a szívférgességhez, itt is a szúnyogok viszik át a fertõzést vérszíváskor, de lehet vemheseknél méhen belüli, méhlepényen keresztül történõ fertõzõdés is. Kártétel: a férgek a bõrben nem fájdalmas granulomákat, kis daganatnak tuno csomócskákat képeznek, jellemzõ az adott helyen a bor elszínezõdése és viszketése. Súlyosabb esetben szapora légzés, elülsõ végtag ödéma (vizenyõ), gyengeség tapasztalható.
Elterjedése: Európa déli területein (Olaszország Alpoktól délre eso részei, Franciaország, Görögország) és a volt Szovjetunió területén gyakori, valamint Afrikában, Dél-Ázsiában fordul elõ. Magyarországon szórványosan, de növekvõ esetszámban találkozhatunk a betegséggel. Hazai, ismertté vált humán esetek száma is növekszik, tehát a zoonosis (emberi fertõzõdés) veszélye miatt ezen élõsködõ jelentosége is fokozódik. Emberben fõleg a felsõ testrész lehet érintett, ezen belül a fej, beleértve a szemhéjat, kötõhártyát, arcbort.
Utazás elõtt ezért érdemes felkeresni az állatorvost, a megelõzéshez szükséges készítményeket természetesen nálunk is megtalálja a rendelõben, szeretettel várjuk kedvencével együtt!

A SZÍVFÉRGESSÉG