Ma
2012. május 19.
Ivó, Milán napja
van,
holnap
Bernát napja lesz!

Fõoldal
Bemutatkozás
Elérhetõség
Szolgáltatások
Díjszabás
Fontos
tudnivalók
-
bolhásság
-
kullancsveszély
-
hõguta
-
szívférgesség
-
szem felépítése
és
mûködése
- a
hasmenésrõl
általában
-
a sérülésekrõl
-
gombás
fertõzések
-
a húsvéti
nyuszikról
-
a veszettségrõl
általában
-
macskaleukózis
-
az álvemhesség
-
a csokoládé-
mérgezésrõl
-
a fogkövességrõl
-
húgykövességrõl
-
állataink
szõrhullása
-
az epilepsziáról
-
kedvenceink
ivarzása
-
toklászveszély
-
a gyomor
betegségei
-
az állatról
emberre
terjedõ
betegségekrõl
-
az oltásokról
-
kedvenceink
pulzusa
-
a torok
-
a gyógyszerek
beadása
-
kedvenceink
testhõmérséklete
Védõoltások
Patika
Galéria
Kapcsolat
Hasznos
linkek
|

Bizonyos országokból hurcolható
be a szívférgesség (latin nevén dirofilariosis),
kórokozója élõsködõ, a szívféreg
(Dirofilaria repens), mely a házi és vadon élõ
kutyafélékben, macskafélékben mint végleges
gazdában élosködik. A szívférgesség
olyan meleg és csapadékos országokban fordul elõ,
ahol bizonyos szúnyogok számára megfelelõ élettér
áll rendelkezésükre, vagyis bõséges a csapadék
és az átlaghõmérséklet viszonylag magas.
Ezek a területek Dél-Európában vannak, így
Franciaország észak-keleti, Olaszország északi
részén. Európában Olaszországot és
ezen belül elsõsorban a Pó folyó völgyét
tekintik a leginkább fertõzöttnek. Európán
kívül pedig Észak-Amerikában, Latin-Amerikában,
a Karib-tenger vidékén, Afrikában, Ázsiában
és Ausztráliában fordul elõ.
Az utóbbi években ez a parazita már olyan területeken
is megjelent, ahol korábban nem fordult elõ. A hazánkkal
közvetlenül vagy közvetve szomszédos országok
közül egyes felmérések szerint Szlovéniában
és Bulgáriában a kutyákban 2-17%-os a fertõzöttség,
míg Romániában ez az arány 65%-os. A napjainkban
sokat emlegetett globális felmelegedés, amely a betegséget
terjesztõ szúnyogoknak kedvez, világszerte hozzájárulhat
a betegség utóbbi években megfigyelt terjedéséhez.
Ehhez járul a kutyákkal való különféle
országokba való utazgatás, a turizmus ugrásszeru
növekedése.
Mint említettem a szúnyogok köztigazdaként szerepelnek,
tehát ok terjesztik a betegséget oly módon, hogy felveszik
a kórokozókat a fertõzött kutyán történõ
vérszíváskor, és szervezetükben 7-10 nap
múlva alakul ki a fertozõ lárva. Ezeket a lárvákat
a szúnyog az újabb vérszíváskor juttatja
a következõ végleges gazda kutyába, melyben 8-9
hónap múlva fejlõdnek ki a férgek.
Ezek a 12-30 cm-es férgek (melyek akár 7 évig is élhetnek)
a következõ tüneteket okozhatják: hirtelen kialakuló
gyengeség, étvágytalanság, nehezített
légzés, szapora szívverés. Ez a heveny kórformára
jellemzõ, mely 2-3 nap alatt elhullásra vezethet. A gyakoribb
idült kórforma esetén nyugtalanság, fáradékonyság,
gyakori száraz köhögés, orrvérzés,
nehezített légzés, vérszegénység,
fokozatos lesoványodás a jellemzõ.
A szívférgesség jelentõsége kutyában
lényeges nagyobb, mint macskában. Macskában a szívférgesség
ritkább, a tünetek is enyhébbek, igaz viszont, hogy olykor
súlyos idegrendszeri szövõdmények állhatnak
elõ.
Gyógykezelési lehetõségek: ha már a férgek
a szívben vannak, a kilátások nagyon rosszak. E betegségnél
inkább a megelõzésen
van a hangsúly, mely célból hatékony készítmények
vannak forgalomban. Fertõzött területre való utazás
esetén 30 nappal megelõzõen és 30 nappal a megérkezést
követõen is alkalmazni kell, nem elég csak az utazás
idejére. A kezelést célszerû kombinálni
a kutyák szúnyog elleni védelmével, melyre szintén
rendelkezésre állnak megfelelõ szerek. E betegség
jelentõségét aláhúzza az, hogy közegészségügyi
vonatkozása is van, vagyis hogy mi, emberek is fertõzõdhetünk.
A szívférgességet okozó féregfajnak van
egy másik változata, mely az ún. bor- dirofilariosist
okozza. Ez az élosködo (Dirofilaria immitis) kutyák (ritkán
macskák) bor alatti kötõszövetében élõsködik.
Hasonlóan a szívférgességhez, itt is a szúnyogok
viszik át a fertõzést vérszíváskor,
de lehet vemheseknél méhen belüli, méhlepényen
keresztül történõ fertõzõdés
is. Kártétel: a férgek a bõrben nem fájdalmas
granulomákat, kis daganatnak tuno csomócskákat képeznek,
jellemzõ az adott helyen a bor elszínezõdése
és viszketése. Súlyosabb esetben szapora légzés,
elülsõ végtag ödéma (vizenyõ), gyengeség
tapasztalható.
Elterjedése: Európa déli területein (Olaszország
Alpoktól délre eso részei, Franciaország, Görögország)
és a volt Szovjetunió területén gyakori, valamint
Afrikában, Dél-Ázsiában fordul elõ. Magyarországon
szórványosan, de növekvõ esetszámban találkozhatunk
a betegséggel. Hazai, ismertté vált humán esetek
száma is növekszik, tehát a zoonosis (emberi fertõzõdés)
veszélye miatt ezen élõsködõ jelentosége
is fokozódik. Emberben fõleg a felsõ testrész
lehet érintett, ezen belül a fej, beleértve a szemhéjat,
kötõhártyát, arcbort.
Utazás elõtt ezért érdemes felkeresni az állatorvost,
a megelõzéshez szükséges készítményeket
természetesen nálunk is megtalálja a rendelõben,
szeretettel várjuk kedvencével együtt!
