Ma 2012. május 19.
Ivó, Milán
napja van,
holnap
Bernát napja lesz!

Fõoldal
Bemutatkozás
Elérhetõség
Szolgáltatások
Díjszabás
Fontos
tudnivalók
- bolhásság
- kullancsveszély
- hõguta
- szívférgesség
- szem felépítése
és mûködése
- a hasmenésrõl
általában
- a sérülésekrõl
- gombás
fertõzések
- a húsvéti
nyuszikról
- a veszettségrõl
általában
- macskaleukózis
- az álvemhesség
- a csokoládé-
mérgezésrõl
- a fogkövességrõl
- húgykövességrõl
- állataink
szõrhullása
- az epilepsziáról
- kedvenceink
ivarzása
- toklászveszély
- a gyomor
betegségei
- az állatról
emberre terjedõ
betegségekrõl
- az oltásokról
- kedvenceink
pulzusa
- a torok
- a gyógyszerek
beadása
- kedvenceink
testhõmérséklete
Védõoltások
Patika
Galéria
Kapcsolat
Hasznos linkek

Hétvégi ügyelet:
bõvebben......
Éjszakai ügyeleti telefonszám:
06-30 / 9705-419
A SZEM FELÉPÍTÉSE ÉS MÛKÖDÉSE


Az állatok csakúgy, mint az emberek látás útján észlelik a körülöttük lévõ világot. A látás feltétele, hogy az a tárgy vagy élõlény, amit látni szeretnénk, fényt bocsásson ki, vagy visszatükrözze más fényforrások sugarait. Teljes sötétségben tehát nincs optikai érzékelés. A fénysugár által kiváltott ingerület a látóidegen (n. opticus) keresztüljut az agykéregben elhelyezkedõ látóközpontba.
A szem felépítésébõl következoen a környezetbõl érkezõ fénysugarak úgy törnek meg, hogy az ideghártyán (retina) éles, kicsinyített és fordított kép keletkezik (optimális esetben). A szem fénytörõ részei a következõk: 1. szaruhártya, 2. csarnokvíz, 3. szemlencse, 4. üvegtest. A szem alkalmazható képességén azt értjük, hogy az ideghártyán a közeli és távoli tárgyakról is ugyanolyan éles kép keletkezik. Ezt a szemlencse elülsõ domborulatának változása teszi lehetõvé, nyugalmi állapotban a szem távolra néz, ilyenkor nem fárad. Közeli tárgyak megfigyelésekor a sugárizmok összehúzódására is szükség van, hatásukra csökken a szemlencse átmérõje. A szem külsõ felületét a szívós, ellenálló ínhártya borítja. A szemgolyó belsejét kitöltõ üvegtesttel és csarnokvízzel együtt az ínhártya adja a szem kerek alakját. Az ínhártya belsõ felületét az érhártya borítja. A benne futó erek látják el a szemet tápanyagokkal és oxigénnel. A szemgolyó falának belsõ rétegét az ideghártya alkotja, ahol a szem fényérzékeny sejtjei találhatók.

A szembe jutó fény eloször a szaruhártyán jut át. A belsõ fény mennyiségét a szemlencse elõtt elhelyezkedõ szivárványhártya szabályozza. Az itt található pigment szemcsék nyílása a pupilla, melynek tágassága a fényerõsségtol függoen változik. Erõs fény hatására szûkül, gyenge fényre tágul. A pupilla alkalmazkodását pupillareflexnek nevezzük.
A portól és egyéb szennyezõdésektõl a szemet a szemhéjak és a pillaszõrök védik. A könny – melyet nagyrészt a könnymirigy termel – megakadályozza a szem kiszáradását és kimossa a szemet izgató anyagokat. A szemet négy egyenes és kettõ ferde szemizom mozgatja.




Dr. Péli József