Ma
2012. május 19.
Ivó, Milán napja
van,
holnap
Bernát napja lesz!

Fõoldal
Bemutatkozás
Elérhetõség
Szolgáltatások
Díjszabás
Fontos
tudnivalók
-
bolhásság
-
kullancsveszély
-
hõguta
-
szívférgesség
-
szem felépítése
és
mûködése
- a
hasmenésrõl
általában
-
a sérülésekrõl
-
gombás
fertõzések
-
a húsvéti
nyuszikról
-
a veszettségrõl
általában
-
macskaleukózis
-
az álvemhesség
-
a csokoládé-
mérgezésrõl
-
a fogkövességrõl
-
húgykövességrõl
-
állataink
szõrhullása
-
az epilepsziáról
-
kedvenceink
ivarzása
-
toklászveszély
-
a gyomor
betegségei
-
az állatról
emberre
terjedõ
betegségekrõl
-
az oltásokról
-
kedvenceink
pulzusa
-
a torok
-
a gyógyszerek
beadása
-
kedvenceink
testhõmérséklete
Védõoltások
Patika
Galéria
Kapcsolat
Hasznos
linkek
|

Az állatok csakúgy, mint az emberek látás útján
észlelik a körülöttük lévõ világot.
A látás feltétele, hogy az a tárgy vagy élõlény,
amit látni szeretnénk, fényt bocsásson ki, vagy
visszatükrözze más fényforrások sugarait. Teljes
sötétségben tehát nincs optikai érzékelés.
A fénysugár által kiváltott ingerület a látóidegen
(n. opticus) keresztüljut az agykéregben elhelyezkedõ látóközpontba.
A szem felépítésébõl következoen a
környezetbõl érkezõ fénysugarak úgy
törnek meg, hogy az ideghártyán (retina) éles, kicsinyített
és fordított kép keletkezik (optimális esetben).
A szem fénytörõ részei a következõk:
1. szaruhártya, 2. csarnokvíz, 3. szemlencse, 4. üvegtest.
A szem alkalmazható képességén azt értjük,
hogy az ideghártyán a közeli és távoli tárgyakról
is ugyanolyan éles kép keletkezik. Ezt a szemlencse elülsõ
domborulatának változása teszi lehetõvé,
nyugalmi állapotban a szem távolra néz, ilyenkor nem
fárad. Közeli tárgyak megfigyelésekor a sugárizmok
összehúzódására is szükség van,
hatásukra csökken a szemlencse átmérõje.
A szem külsõ felületét a szívós, ellenálló
ínhártya borítja. A szemgolyó belsejét
kitöltõ üvegtesttel és csarnokvízzel együtt
az ínhártya adja a szem kerek alakját. Az ínhártya
belsõ felületét az érhártya borítja.
A benne futó erek látják el a szemet tápanyagokkal
és oxigénnel. A szemgolyó falának belsõ
rétegét az ideghártya alkotja, ahol a szem fényérzékeny
sejtjei találhatók.
A szembe jutó fény
eloször a szaruhártyán jut át. A belsõ fény
mennyiségét a szemlencse elõtt elhelyezkedõ szivárványhártya
szabályozza. Az itt található pigment szemcsék
nyílása a pupilla, melynek tágassága a fényerõsségtol
függoen változik. Erõs fény hatására
szûkül, gyenge fényre tágul. A pupilla alkalmazkodását
pupillareflexnek nevezzük.
A portól és egyéb szennyezõdésektõl
a szemet a szemhéjak és a pillaszõrök védik.
A könny – melyet nagyrészt a könnymirigy termel –
megakadályozza a szem kiszáradását és kimossa
a szemet izgató anyagokat. A szemet négy egyenes és kettõ
ferde szemizom mozgatja.
