„Ha magunkhoz veszünk
egy éhezõ kutyát és ellátjuk minden jóval,
nem fog megharapni. Ez a legfobb különbség a kutya és
az ember között” (Mark Twain)
Évente sok kutya betegszik
meg, vagy pusztul el olyan fertõzõ betegségek miatt,
amelyeket vakcinázással tartósan meg lehetett volna elõzni.
A fertõzõ betegségeket okozó vírusok és
baktériumok nagyon elterjedtek a kutyák között. A
nem oltott kutyákra óriási veszély leselkedik,
hogy megbetegszenek és elpusztulnak parvovírus okozta bélgyulladás,
szopornyica, fertõzõ májgyulladás, leptospirosis
vagy kennel köhögés következtében.
Tény, hogy a fertõzõ betegségek esetében
a megelõzés a legfontosabb, hiszen számos betegség
következményét gyógykezeléssel már
nem tudjuk megszüntetni. Amikor a kutya már megbetegedett, a tüneteket
súlyos költségek árán valamennyire enyhíteni
lehet, de ez nem mindig jár sikerrel. A kutya vakcinázása
a tulajdonos felelõssége, mivel a nem oltott kutyák fertõzési
forrást jelentenek a többi kutya számára is.
Hogyan mûködik
a vakcina ?
A vakcinában található gyengített vagy elölt
mikroorganizmus aktiválja a szervezet saját védelmi rendszerét
és ezáltal a szervezetben védõanyagok, ellenanyagok
képzõdését serkenti. Ezek az ellenanyagok védik
meg a fertõzõ betegségek ellen a kutyát. Ezt a
védelmet nevezzük immunitásnak.
A vakcinákról
Az általunk használt oltóanyagok hatékony és
biztos védelmet nyújtanak a következõ betegségekkel
szemben:
o szopornyica,
o parvovírusos bélgyulladás,
o coronavírusos bélgyulladás,
o fertõzõ májgyulladás,
o leptospirosis,
o kennel köhögés.
Szopornyica
A kutyák szopornyicája gyakran halállal végzõdõ
megbetegedés, amely fõleg fiatal kutyákban és
a nem vakcinázott állatokban fordul elõ.
Ha kutyánk fertõzött állattal találkozik,
a vírusokat belélegzéssel kapja meg. Magas láz,
a szem és az orr váladékozása, száraz köhögés
és hasmenés jellemzi a betegséget, melyet kiszáradás,
súlycsökkenés és idegrendszeri tünetek követhetnek.
A szopornyica nagyon súlyos megbetegedés, mivel kevés
kutya éli túl és maradandó idegrendszeri elváltozásokat
okoz.
Parvovírusos
bélgyulladás
Hazánkban a kutyák parvovírusok okozta megbetegedése
az 1980-as évek elején jelentkezett. A fiatal kutyákra
gyakran halálos megbetegedés gyorsan elterjedt az országban.
A fertõzés a beteg kutyával, -vagy annak bélsarával
történõ érintkezés során terjed. A
vírus több hónapig képes a környezetben túlélni.
Ez azt jelenti, hogy ciponkkel és más tárgyakkal a lakásba
is be tudjuk a veszélyes vírusokat vinni. Így azok a
kutyák is fertõzésnek vannak kitéve, melyeket
csak a lakásban tartunk és nem viszünk utcára. A
betegség súlyossága az életkortól függ.
A kutyák valamennyi életkorban fertõzõdhetnek,
de a betegség a fiatal kutyákra sokszor halálos, mivel
lázzal járó, véres, bûzös hasmenés
súlyos kiszáradást eredményez. A parvovírus
a bélbolyhokat támadja meg, így azok nem tudnak újraképzõdni.
Coronavírusos
bélgyulladás
A coronavírusok okozta bélgyulladás kórokozója
a városi kutya populációban nagyon elterjedt. Ha a coronavírusos
fertõzõdés a parvovírussal egyidõben történik,
a kutya bélrendszere olyan súlyosan károsodik, hogy az
állat elpusztul
A kutyák fertõzõ
májgyulladása nagyon ragályos vírusos megbetegedés.
A betegség fertõzött kutyákkal való érintkezés
útján terjed és súlyos májkárosodást
okoz, de a vírus a légzõszerveket is megbetegíti.
A betegség olyan súlyos, hogy amikor megállapításra
kerül, a kutya gyakorlatilag menthetetlen. Ezért nagyon fontos
a betegség ellen védõoltásokkal történõ
védekezés. A védõoltások segítik
a vírus elterjedésének csökkentését
a kutya populációban, mert a betegséget túlélt
kutyák a vírust tünetmentesen hordozzák, és
így nagy veszélyt jelentenek a nem oltott kutyákra.
Fertõzõ
májgyulladás
Leptospirosis
A leptospirosis olyan fertõzõ
betegség, amely elsõdlegesen a májat és veséket
károsítja. A betegség a fertõzött kutyák
vizeletével történõ érintkezés során
terjed, például fák törzsén, lámpaoszlopon
maradt vizelettel. Súlyos esetben a betegség elhullással
jár, vagy súlyos vesekárosodás marad vissza, amely
következményeként az állat késõbb szintén
elpusztul. A leptospirosis az emberre is nagyon veszélyes, ezért
igen fontos, hogy kutyánkat védõoltással védjük
a fertõzés ellen.
Kennel köhögés
A kennel köhögés akkor jelentkezik, amikor több kutya
van együtt, például tenyészetek, kiállítások
esetében. A köhögéssel járó légúti
tünetek kialakításában számos kórokozó
vesz részt, leggyakrabban a parainfluenza vírus, adenovírusok
és a szopornyica vírusa is. A fertõzodés száraz,
eros köhögéssel és orrfolyással indul, azonban
a kórképet egyéb kórokozók súlyosbíthatják.
Védõoltással kutyánkat a betegségtol megóvhatjuk.
A kölyökkutyák
védõoltása
A kölyökkutya alapimmunitásának létrehozásához
7-8 hetes kortól kezdve valamennyi fertõzõ betegség
ellen oltást kell kapnia. Hiszen az anyától a tejjel
felvett ellenanyagok szintje egyre csökken. Ezek a védõoltások
a kölyköknél csak akkor hatékonyak, ha megismétlésre
kerülnek, hogy a szervezet memória-sejtjei jól rögzítsék
azt. Állatorvosa tájékoztatja Önt a kutyus számára
szükséges valamennyi oltásról és arról,
hogy meddig nem érintkezhet más kutyákkal, azaz nem mehet
ki utcára. Az állatorvos a védõoltásokat
oltási könyvbe írja be, hogy nyomon lehessen követni,
milyen fertõzõ betegségek ellen védett az állat.
Ez nagyon fontos dokumentum, a kötelezõ veszettségoltásokat
is tartalmazza és kiállítások, utazások
esetén az állat egészségi állapotának
igazolására szolgál.
Felnõttkutyák
védõoltása
A kölyök állatok alapoltásokkal szerzett védettsége
nem tart egész életükön át. A védõoltásokat
évente egyszer ismételni kell, hogy a felnõtt biztosan
védett legyen a fertõzõ betegségek ellen. Az évi
ismétlõ oltások emlékeztetik, felfrissítik
a kutya immunrendszerét. Az ismétlõ oltások azért
is fontosak, mert az állatorvos ellenõrizni tudja kutyánk
egészségi állapotát.
Utazás a kutyával
A határon történõ átlépéshez
a kutyának az egészségérõl szóló
hatósági állatorvosi igazolásra és érvényes
oltási könyvre van szüksége. Az utolsó oltás
az utazás elõtt legalább két héttel történjen,
mert a megfelelo immunállapot kialakításához legalább
ennyi idõre van szükség.
Mi a teendõ,
ha a kutya kölyökkorában nem kapott oltásokat, vagy
az évi védõoltást nem kapta meg ?
Azonnal kérdezze állatorvosát, mert
a fertõzõ betegségek kórokozói nagyon elterjedtek
a környezetben. Az oltások elhagyása veszélyezteti
kutyája és a többi kutya egészségét
!
A
védõoltások és a paraziták elleni kezelés
A kölyök állatok nagyon gyakran
születnek parazitákkal fertõzötten. Ha szervezetükben
paraziták vannak, akkor az alapoltásokra nem tud megfelelõ
immunválasz kialakulni. A vakcinák nagyobb védelmet tudnak
biztosítani a parazitáktól mentes kölyök állatokban
!
FÉREGHAJTÁSI
PROGRAM
(TÖRVÉNY ALAPJÁN KÖTELEZÔ!!!
(§ FVM remdelet: 81/2002. IX. 4. 2.))
Galandférgek
ürülnek a
végbélnyílásból
Galandférgek
fertõzõképes
petéi
Orsóféreg
pete
Kampósféreg
pete
A férgek (orsó-,
galand-, fonálférgek) paraziták: olyan élôlények,
amelyek csak egy másik, általában jóval nagyobb
méretu élôlényben képesek élni, a
gazdaszervezetben. Közegészségügyi jelentôsége
a zoonózis, azaz emberrôl állatra és állatról
emberre terjedô fertôzô betegségek.
Orsóférgesség
A kölyökkutyák orsóféreggel már a méhen
belül fertõzõdhetnek, majd a megszületést követõen
a tejjel veszik fel a lárvákat.
A féregpetéket az újszülöttek felvehetik egymás,
és anyjuk bélsarából is. Ezért valamennyi
újszülött kölyökkutyát potenciálisan
fertõzöttnek kell tekinteni. Az orsóféreg az embert
is megfertõzi: az állat simogatásakor peték kerülhetnek
a kezünkre, szánkba. Az orsóférgek kisgyerekben
a lárvavándorlás során allergiát, sot vakságot
is okozhatnak !
Védekezés: A kölyök állatot 6 hetes korig kéthetente
kezeljük féregtelenítö pasztával, majd kezeljük
féregtelenítõ tablettával vagy bõrre cseppenthetõ
(spot on) gyógyszerekkel rendszeresen (negyedévente), mivel
a felnõtt állatok a környezetbõl bárhol felvehetik
a féregpetéket, lárvákat.
Bolhásság
A bolhák irritálják a kölyök
állatokat, csípésük nyomán allergiás
bõrgyulladás is kialakulhat, valamint egy hazánkban igen
elterjedt galandférgesség (dipylidium) terjesztõi is
egyben. Elpusztításuk nem elegendõ csak az állaton,
mivel ott a bolha populáció csupán 5%-a él kifejlett
bolhaként. A többi 95% az állat környezetében,
fekvõhelyén, a lakásban, a szõnyegben, mint pete,
lárva és báb fejlõdési alakokban található.
Védekezés: Manapság többféle modern készítmény
áll rendelkezésünkre a bolhák elleni hatékony
védekezésben (spray-k, cseppek, nyakörvek, stb.), melyek
elpusztítják a kifejlett bolhát az állaton, megölik
a petéket és lárvákat az állat környezetében
és akár több hónapig is megvédik kedvencünket
az újrafertõzõdéstõl.
A kullancsok és a bolhák
elleni védekezés
A kutyák életének megkeserítõi
A kullancsok, bolhák igazi paraziták, mivel életbenmaradásuk,
szaporodásuk "gazdaállatfüggõ". Éles
szájszerveikkel fájdalmas, viszketõ sebeket ejtenek a bõrön,
hogy vérhez jussanak és közben nyálukkal különféle
kórokozókkal fertõzik meg a "véradót".
A kullancsok veszélyesebbek, mint a bolhák !
• A legtöbb kutyatulajdonos azért harcol a kullancsok ellen,
mert nem bírja elviselni a kutyán "hízó"
kullancsok kelle-metlen látványát. Pedig ennél sokkal
fontosabb szempont a kutya életének védelme, ugyanis a
kullancsok gyakran - mint köztigazdák - súlyos, halálos
betegségek hordozói, terjesztoi. A bolhák által
terjesztett fertõzések csak eny-hébb kimenetelüek.
• A fertõzött kullancs nem csak a kutyára, de sok esetben
köztigazdaként az emberre is veszélyes lehet.
• A kullancsok, annak ellenére, hogy a vérszívást
követõen tekintélyes méretûre híznak,
mégis gyakran maradnak észrevétlenek az állat szõrzetében,
látoga-tásukra már csak a betegségek jelentkezésébõl
lehet következtetni.
Milyen kullancsfajokkal
találkozhatunk hazánkban ?
Hazánkban három kullancsfaj játszik fontos szerepet a
fertõzések terjeszté-sében :
Az Ixodes ricinus Európában a leggyakrabban elõfor-duló
kullancsfaj. Életciklusuk 1,5-2 év.
A Lyme-borrelliózis terjesztésében játszik fontos
szerepet.
A Dermacentor reticulatus a második legfontosabb kullancs hazánkban
a kutyákon. Kedveli a füves-bokros, szikes talajú területeket.
Kutyán ezért lábvé-geken, ujjak között
telepedik meg és folytat vérszí-vást. Életciklusa
1-2 év. A babesiosis kialakulásában játszik fontos
szerepet.
A Rhipicephalus sanguineus a mediterrán vidékrõl népesítette
be egész Európát. Hazánkban kisebb a je-lentõsége.
Kutyákon világszerte a leggyakoribb, bar-na kullancsnak is hívják.
Életciklusa 3-6 hónap. A babesiosis kialakulásában
játszik fontos szerepet
Miért óvjuk
kutyánkat a kullancsok által terjesztett babesiosistól
?
Mert a kullancsok nyálával a kutya vérébe jutott
Babesia canis nevu vér-parazita kártétele nagyon súlyos.
A szaporodásának eredményeként kirajzó
utódok a vörös vérsejteket károsítják,
az állat anémiás (vérszegény) lesz. A folyamatot
kisérõ tünetek ijesztõek, a betegség lefolyása
gyors beavatkozás hiányában végzetes.
Hol lehet kullancsokra
számítani ?
Kint a természetben, a magas fûvel borított réteken,
ligetekben, bozótos területeken, erdõkben fordulnak elõ.
Természetesen az állat életmódja nagymértékben
meghatározza a fertõzés valószínuségének
nagyságát, hiszen a vadászkutyák, vagy a kint
tartott örzõkutyák nagyobb eséllyel találkoznak
vérszívójukkal. Városokban a parkok és
kertek jelenthetnek veszélyt.
A kullancsok babesia fertõzöttsége rendelõnk környékén
(Érd, Diósd, Száz-halombatta, Tárnok) is nagyon
gyakori.
Magas rizikójú területek
Magyarország kullancstérképe
Mit tehetek kutyám
védelmében ?
Nem elég elpusztítani a kullancsokat a kutyán, a védekezés
célja megakadályozni az állaton a kullancsok megtelepedését,
megelõzni a vérszívás során bekövetkezõ
fertõzést.
A betegség megelõzésének biztos (szinte 100%-os)
módja a megelõzõ védõ-oltás sorozat
(aktív immunizálás). Léteznek emellett riasztószerek
is. Ezzel kapcsolatban kérjük ki állatorvosunk ajánlását
!
Hogyan távolítsuk
el a kullancsot kutyánkból ?
A kullancs rendkívül veszélyes lehet kedvencünkre,
fõleg, ha egy fertõzött egyed csípi meg. A kullancsokat
minden esetben el kell távolítani az állat testébõl,
kézzel vagy kul-lancskiszedo kanállal.
A parazita eltávolítás módjára nincs egyértelmûen
jó módszer. A lényeg, hogy lehetõleg ne nyomjuk
össze a rovar potrohát ! Így nem "fecskendezzük"
magunkba vagy háziállatunkba annak tartalmát. Érdemes
szakemberre (orvosra) bízni az eltávolítást !
Ha a csípés után bágyadt, lázas lesz a
kutya és idõben orvoshoz kerül, akkor antibiotikummokkal,
injekciós kezelésekkel meggyógyítható.
Mikor
kezeljünk ?
Kullancs ellen : A kullancsok szinte egész évben fenyegetõ
veszélyt jelentenek, de legaktívabbak a tavaszi (március-június)
és õszi (szeptember-október) hónapokban. A nyári
forró idõszakot nyugalmi állapotban töltik, mivel
a kiszáradásra, direkt napsugárzásra a legérzékenyebbek,
ugyanakkor, mivel nagyon szívósak a téli hónapokban,
a legnagyobb fagyok idején is elõfordulhat, hogy kullancsot találunk
a kutyán.
o Ajánlatos a kutya kezelését már a tavaszi és
õszi kullancs szezon indulása elõtt elvégezni.
o Az év elsõ kezelését a tavaszi fagyok megszüntekor
kezdjük.
o A folyamatos védelem érdekében a fent említett,
fertõzött területeken a kezeléseket havonta egyszer
ismételni kell.
Bolhák ellen
:
A bolhák a legmelegebb nyári hónapokban szaporodnak a
legnagyobb intenzitással. Havi egyszeri kezeléssel egész
nyárra bolhamentességet biztosíthatunk kedvencünknek.