VitaVet :: Állatorvosi rendelõ és Patika

KEDVENCEINK PULZUSA, LÉGZÉSSZÁMA

Jelen cikkemben folytatom a klinikai alapértékek ismertetését, valamint azok mérési lehetõségeit.

A pulzusszám méréséhez ujjbegyeinkkel megkeressük a comb belsõ oldalán elhelyezkedõ artériát, majd azt finoman (!) tapintva a pulzus érzékelhetõ. Ha az artériát erõsen megnyomjuk, az ér elzáródik és, a pulzust nem tudjuk vizsgálni.
A kutya, macska baloldali mellkasára helyezett kézzel érzékelhetjük a szívveréseket (jobb oldalon is megpróbálhatjuk, de ott jóval gyengébb erõsségû). Egészséges állatoknál a szívverések és a pulzus száma megegyezik, jóllehet nem követik szabályosan egymást. Kistermetû kutyák és macskák pulzusa 80-120, nagytestû kutyáké 60-120 percenként.
Nõstény, vemhes valamit fiatal állatoknál magasabb értékeket is mérhetünk.

Izgalom, láz, testi megerõltetés hatására a pulzusszám emelkedik.
A légzések számát a mellkas és az oldalsó hasfal légzést kísérõ elmozdulása alapján állapíthatjuk meg. Egészséges kutyáknál a percenkénti légvételek száma - megterheléstol függõen - 10-30, macskáknál 25-30 között váltakozik. A kutya szervezete a vese által kiválasztott vizelettel, bélsárral és a kilégzéssel (!) veszít vizet. Az orrtükrön, és az ujjak talppárnáin elhelyezkedõ verejtékmirigyeken kívül nem képesek „verejtékezni”. Nem tudnak az emberhez hasonló módon izzadással felesleges hotol megszabadulni, csak lihegéssel sikerül hûteni szervezetüket.

A lihegéskor elpárolgó nedvesség és a légcsere hatására csökken a testhõmérséklet és amint az optimális értéket elérte, a légzés is normalizálódik.

Dr. Péli József