VitaVet :: Állatorvosi rendelõ és Patika

AZ OLTÁSOKRÓL ÁLTALÁBAN

„Ha magunkhoz veszünk egy éhezõ kutyát és ellátjuk minden jóval, nem fog megharapni. Ez a legfõbb különbség a kutya és az ember között” (Mark Twain)

Klinikai praxisom során gyakran tapasztalom, hogy a gazdik bár elviszik kedvenceiket állatorvoshoz és beoltatják õket, de igazán nem tudják azt, hogy miért kell oltást adni, miért kell az oltásokat esetleg megismételni, illetve milyen oltások is léteznek egyáltalán. Éppen ezért gondolom, hogy cikksorozatunk elsõ fejezeteként beszéljünk az oltásokról általában.

A védõoltások úgy, mint az embereknél, a fertõzõ, gyakran halálos kimenetelû betegségek megelõzésére szolgálnak. Vannak egykomponensû, un. Monovalens és több komponensû, un. Polivalens, azaz közismert nevén „kombinált” oltóanyagok. Az immunizálás lehet passzív és aktív. A passzív immunizálás során ellenanyagokat juttatunk be az állatok szervezetébe, amellyel gyors védelmet biztosítunk számukra, de csak rövid idõre, néhány hétre. Az aktív immunizálás alkalmával, pedig elölt vagy legyengített kórokozókat adunk be, és ez készteti a szervezetet az ellenanyagok termelésére. Ez utóbbi típusú immunizálás hosszantartó, kb. egyéves védettséget ad. Fontos megemlíteni, hogy csak egészséges, parazitáktól mentes állatok olthatók be.

Milyen betegségek veszélyeztetik kedvenceinket?

Kutyáknál a következõk:
- parvovírusos bélgyulladás (Parvovírus okozza), lsd.: 1.kép
- szopornyica (Paramyxovírus okozza), lsd.: 2.kép
- fertõzõ májgyulladás (Adenovírus okozza), lsd.:3.kép
- leptospirózis (Leptospira baktérium okozza),
- koronavírusos bélgyulladás (Coronavírus okozza),
- parainfluezna (Paramyxo vírus okozza),
- kennel köhögés (Adenovírus + baktérium okozza),
- veszettség (Rhabdovírus okozza) és a
- gombásság (Microsporiasis).
Többféle oltási program ismeretes. A következõben az egyik legbiztonságosabb sémát ismertetem. Elsõ lépésként a kutyust lehetõleg már hathetes korban féregteleníteni kell. Majd héthetes korban parvovírusos bélgyulladás elleni, egykomponensû vakcinával kell beoltani. Ezután kilenchetes korban szopornyica, fertõzõ májgyulladás és leptospirozis ellen kap oltást. Ezt követõen mindkét oltást meg kell ismételni, két-két hetes idõközzel, hiszen csak így lehetünk biztosak abba, hogy az immunmemória kialakul. A következõ fázisban szintén kéthetes idoközzel légzõszervi betegségek ellen oltjuk be a kutyust. Az alapimmunizálás végén hetedik oltásként következik a veszettség elleni védõoltás, melyet évente egyszer kell megismételni. A kutyát hathónapos korában egy ismétlõ (kombinált) oltással beoltjuk, ettõl kezdve elegendõ évente egyszer ún. emlékeztetõ oltásban részesíteni, amellyel az immunrendszer aktivitását tartjuk fent. Többféle vakcina van forgalomban, a komponensek számától és az oltóanyag minoségétõl függoen. Egyéves kor után az oltások között választhatunk, hogy külön adjuk a veszettség elleni és a kombinált oltást, illetve olyan vakcinával oltsunk, amiben az ajánlott fertõzõ betegségek mellett a kötelezõ veszettség elleni komponens is benne van .

Mit kell tudni a cicák oltásáról?

A macska fertozõ betegségei a következok:
- parvovírusos bélgyulladás vagy panleukopénia (Parvovírus okozza),
- macskanátha (Calicivírus okozza),
- fertõzõ gége és légcsogyulladás (Herpeszvírus okozza),
- Chlamydiozis (Chlamydia okozza),
- fertõzõ hashártyagyulladás vagy FIP (Coronavírus okozza),
- macskaleukózis (Retrovírus okozza),
- macska immunhiányos betegség vagy FIV (Retrovírus okozza), és a
- veszettség (Rhabdovírus okozza).
A kölyökcicát kéthónapos korban, a féregtelenítés után oltjuk elõször. Ez a három, vagy négykomponensu, azaz kombinált oltóanyaggal történik (parvo, herpesz, calici, chlamydia), melyet a teljes védettség elérése érdekében két-három hét múlva megismétlünk. A következõ oltás leukémia ellen történik, melyet szintén kétszer, kéthetes idõközönként kell beadni. Ha kijáró, vagy kerti cicáról van szó szükséges a veszettség elleni védõoltás beadása, mely a macskáknál nem kötelezõ de ajánlott. Veszettség ellen évente egyszer lehet a cicákat oltani esetleg olyan vakcinával, amely tartalmazza a többi fertõzõ betegségek elleni komponenseket is. Létezik egy új oltóanyag a macska fertõzõ hashártyagyulladása ellen is, ezt nem a cica bõre alá kell beadni hanem az orr nyálkahártyájára kell cseppenteni évente egyszer. A macska immunhiányos betegsége ellen (FIV vagy macska AIDS) még nincs védõoltás. (A félreértések elkerülése végett a macska AIDS nem azonos a humán AIDS fertõzéssel bár ugyanabba a vírus családba tartozó vírus okozza. Errõl késõbbi cikkben írok bõvebben.

Mi a teendõnk fedeztetés, illetve pároztatás elõtt?

Négy héttel a pároztatás elõtt mindenképpen adassunk be a szuka kutyának vagy nõstény cicának egy több komponensu kombinált oltást, mely biztosítja majd a leendõ kölyöknek a megfelelõ védettséget a megszületéstõl a tíz-tizenkét hetes korig. Ha ezzel elkéstünk, akkor a vemhesség ideje alatt csak inaktivált, azaz elölt oltóanyagot használhatunk.

Miért kell hét-nyolc hetes korban kezdeni az oltási programot, ha elvileg a kölykök tíz-tizenkét hetes korig védettek a betegségekkel szemben?
A kölykök anyai immunitásuk általi védettsége abban az esetben tart kb. tíz-tizenkét hetes korig, ha az anya a fent említett megfelelõ oltással rendelkezik. Azonban az ellenanyagok folyamatosan ürülnek ki a kölyök szervezetébõl, ezért hogy szinten tudjuk tartani a védettséget, hét-nyolc hetes korban kell elkezdeni az oltási sorozatot.

Dr. Péli József