VitaVet :: Állatorvosi rendelõ és Patika

A FOGKÖVESSÉGRÕL ÁLTALÁBAN

Fiatalabb kutyáknál is elõfordul, de fõleg idõsebb korban (6 éves kor után) már biztosak lehetünk abban, hogy kutyánk fogain fogkövek (cremor dentis) jelennek meg. Ezek a fogkövek a fogak felületén elhelyezkedõ szilárd, a fog anyagával szervesen össze nem függõ képletek. A fogkõ - a foglepedékhez hasonlóan - azokon a fogakon jelentkezik inkább, melyeknek öntisztulása hiányos. Keletkezését kutyán és macskán elõsegíti a pépes, rágást nem igénylõ ételek és a sok édesség etetése. Fõleg azokon a fogakon figyelhetõ meg, ahol a nyálmirigyek kivezetõ csöve közel helyezõdik. A fogkõ anyagát zömében a nyálból kicsapódó szervetlen vegyületek, foszforsavas és szénsavas mész adják, amelyekhez szerves anyagok, takarmányrészek, elhalt hámsejtek, mucin, baktériumok is keverednek. A fogkõ színét rendszerint a baktériumok anyagcsere-termékei vagy a szerves vegyületek bomlástermékei adják. A fogkõ keménységét a szervetlen és a szerves anyagok aránya határozza meg. A fõleg szervetlen anyagokból álló sötét fogkövek kemények, a sok szerves anyagot tartalmazók világosak, puhák, morzsalékonyak. Kutyáknál és macskáknál mindegyik fajtánál találkozunk ezzel a betegséggel.

Elõször fõleg a szemfogakon, majd a metszõ-, és az elõ zápfogakon mutatkozik, de végül valamennyi fogon kialakulhat.
A fogkõ kezdetben kis területen, rendszerint az íny mellett, a fog nyakán szegély formájában képzõdik, majd növekedve az egész fogat, sot fogcsoportot is beboríthatja. A fogkõ az ínyen gyulladást, fekélyt hoz létre, az íny sorvasztása révén, pedig benyomulhat az íny alá, és így ráterjedhet még a foggyökérre is (subgingivalis fogkõ). Ezek a fogkövek sárgásbarna-fekete színû vékony réteg formájában szilárdan tapadnak a fog felületéhez. Az ilyen fogkõ eltávolítása után a fog „látszólag” hosszabb lesz, és a fog gyökere is elõtûnik. A fogkõ jelenléte az ínygyulladást tovább súlyosbítva végül is a fog tartókészülékének sorvadásához, paradontosishoz vezet.
A pofa és az ajak nyálkahártyájának különösen a fogkövekkel érintkezõ területén fekélyes szájgyulladás alakulhat ki. A bántalmat erõs szájszag kíséri, a kialakult gyulladás miatt az állat nem szívesen eszik.
Az elõzõekbõl már megállapítható, hogy a fogkövesség kezdetben ártalmatlan ugyan, késõbb azonban súlyos, az egész fogazat épségét veszélyeztetõ elváltozás.

Ezért tehát kutyánál és macskánál is a fokköveket már kezdeti stádiumban rendszeresen el kell távolítani. Ez állatorvosi, nem pedig kozmetikai beavatkozás. Amennyiben csak foglepedék képzõdött, úgy azt egy gézcsíkkal le tudjuk dörzsölni. A fogra rakódott fogköveket az erre a célra használatos eszközzel - depurátorral - távolítjuk el. A fogkõ eltávolítása történhet mechanikus vagy ultrahangos depurátorral. A kisállat-praxisban lehetõleg bódítani kell a betegeket, hiszen az ultrahangos készülék magas frekvenciájú hangját és a szájban történõ beavatkozást az állatok éber állapotban nem képesek elviselni. Amennyiben nyugodt állatról van szó, a bódítás nem szükséges (sok gazdi veszélyesnek tartja a bódítást, bár azt tudni kell, hogy sokkal veszélyesebb az, ha az állatot lefogják, és az ijedtségtõl „besokkol”). A fogíny alatti fogkõ a már meglazult fogat gyakran elég jól rögzíti a fogmederben, így eltávolítása után a fog kimozdul, sõt kiesik a helyérõl. Ha már ilyen elõrehaladott esettel állunk szemben, a meglazult fogat feltétlenül el kell távolítani, és a megfelelõ kezelésben kell részesíteni betegünket. Az állatorvos ilyen esetekben antibiotikus kiegészítõ gyógykezelést és ecsetelést ír elõ (olyan gyógyszert ír fel, mely a szájüregben választódik ki a legmagasabb koncentrációban).

A fogkövesség megelõzése érdekében a következõket tudom tanácsolni:

Kutyánknak legyen egy fogkeféje és egy kutya-fogpasztája, mellyel naponta mossuk a fogát. Vannak olyan eleségek, illetve jutalomfalatok, melyek rágásával a fogkövesség kialakulását megelõzhetjük. Ezeket célszerû állatpatikákban a patikus javaslatára megvásárolni.

Dr. Péli József