VitaVet :: Állatorvosi rendelõ és Patika

AZ ÁLLATRÓL EMBERRE TERJEDÕ BETEGSÉGEKRÕL

Egyre gyakrabban találkozom olyan betegségekkel, melyek ugyan állatoknál fordulnak elõ, de minket, embereket is megbetegíthetnek. Ezeket a betegségeket, amelyek az emberre átvihetõk, összefoglaló néven zoonozisoknak nevezzük. Ezek a betegségek nemcsak azért jelentõsek, mert állatainkkal közvetlen kapcsolatban vagyunk (érintkezünk velük), hanem azért is, mert az állati fehérje a legtöbb ember étrendjében szerepel (kivéve vegetáriánusok). Meg kell említenem, hogy az állatokról emberre terjedo betegségekrõl több száz oldalas kiadványok és könyvek jelennek meg, itt a hely hiánya miatt röviden és csak felsorolásszerûen írok le néhányat. Szeretném hangsúlyozni, hogy ezekrõl a betegségekrõl, melyek most felsorolásra kerülnek, nem azért írtam, hogy az emberek állattartási kedvét elvegyem, hanem azért, hogy az emberek figyelmét felhívjam arra, hogy léteznek ilyen betegségek, és gondolni kell rájuk. A legtöbb betegséget meg lehet elozni, ha odafigyelünk állatainkra és megfogadjuk az állatorvos tanácsait és az alap higiénés szabályokat is betartjuk. A kisgyermekek és terhes anyák általában nagyobb mértékben vannak kitéve a fertõzõdésnek (pl. a kisgyermek az állattal való foglalkozás után, nem mos kezet stb.).
A betegségek okozóit a következõ csoportokba sorolhatjuk: baktériumok, vírusok, gombák, paraziták, prionok.

Vírusok okozta betegségek

Kullancs okozta agyvelõ és agyhártyagyulladás (Flavivírus)
Veszettség (Rhabdovírus)
Lymphocytás choriomeningitits

Baktériumok okozta betegségek

Macskakarmolási betegség

Ez a macskától eredõ, gyakran hely bõrelváltozások és a testtájéki nyirokcsomók duzzanatával járó, elhúzódó fertõzõ betegség. Macskakarmolás, ritkán macskaharapás következményeként jön létre. A kórokozó egy baktérium (Afipia felis). Ez a kórokozó a macska karmaira mosakodás közben kerül, és ez jut be az ember bõrébe a karmolás alkalmával. Az elsõ elváltozások a karmolás helyén, egy-két héten belül alakulnak ki (göb, pustula). Ez néhány hét alatt gyógyul, de ekkor a testtájéki nyirokcsomók is megduzzadnak, ekkor már általános tünetek is jelentkeznek (ezek: láz, fejfájás, fáradékonyság, stb…). A macska karmolásakor feltétlen orvoshoz kell menni. Megelõzése: a macskákkal való ésszerû és barátságos bánásmód, megfelelõ személyi higiénia (kézmosás a macskákkal való foglalkozás után). Ha karmolás történt, a seb azonnali kiöblítése és fertõtlenítése elengedhetetlen.

Gombák okozta betegségek

El kell különítenünk a systémás mycosisokat és a dermatomycosisokat (belsõ szervi és felületi illetve bõr alatti mycosisok).

Dermatomycosisok
Rendkívül gyakori az állatokról az emberekre átterjedés, a leggyakoribb zoonozisok egyike. Nap, mint nap találkozhatunk a klinikai praxis során a dermatophytosissal. A bõr felületes, és mélyebb rétegei, valamint a szaruképleteknek (haj, szor, köröm) dermatophyton gombák okozta megbetegedéseit nevezzük dermatophytosisnak.

Az embergyógyászatban használatos elnevezések általában a megbetegedés helyét és jellegét jelzik és utalnak a kórokozó gombafajra is. Állatorvoslásban megszokott a tarlósömör, illetve ritkábban a kosz vagy favus elnevezés. Rendszertani felosztás szerinte három nemzetséget különböztetünk meg: Epidermophyton, Microsporum, Trichophyton. Ezek a gombák az úgynevezett ragadós betegségek közé tartoznak, ami at jelenti, hogy a kórokozó gazdaspektrumától függõen emberrõl emberre, állatról állatra, állatról emberre és esetenként emberrõl állatra is könnyen átterjedhetnek. A fertõzés terjedésének szokásos módja a közvetlen érintkezés. Ezen kívül, nagy jelentosséget kell tulajdonítani, a betegek által érintett tárgyak fertõzést közvetítõ szerepének is. Ezek a gombák a környezetbõl, a talajból, a porból gyakran kimutathatók és a bõrfelületre jutásuk önmagában rendszerint nem elegendo a fertozés megeredéséhez. Állatok és emberek esetében is valamilyen hajlamosító tényezõ szükséges ahhoz, hogy a gomba el tudjon szaporodni. Ilyen lehet pl. elhanyagolt környezeti higiénia, magas páratartalom, hiányos tápanyag ellátottság, vitaminhiány. Az említetteken kívül esetenként a genetikailag meghatározott hajlam vagy éppen rezisztencia is befolyásolja a betegség megjelenését. Az emberre igen gyakran, beteg vagy a gombákat tünetmentesen hordozó állatokról terjed át a fertõzés. Így pl. egy tünetmentes cicával játszó gyermek fertõzõdhet dermatophytonokkal, és a cicán esetleg csak annyi látható, hogy a szõre kissé hullik. A betegség lappangási ideje öt-tíz nap. Általában megfigyelhetõ az is, hogy a fiatal állatok gyakrabban betegednek meg, mint idõsebb társaik. Az állatokon észrevehetõ tünetek a következok: szõrhullás, szorszálak letöredezése, kipirult bõr, savókilépés az érintett területen. A kórokozó ezen a gyulladásos területen nem képes fennmaradni, ezért a gombafonalak sugárirányban a periféria felé terjednek. Ebbol adódik, hogy kör vagy gyûrû alakú elváltozások keletkeznek. Ezeken a helyeken, a hám kissé megvastagodik, a bõr korpázik, a szõr megritkul vagy a szorszálak közel a tövükhöz letöredeznek (innen ered a tarlósömör elnevezés). A fertõzöttséget akár tünetmentes, akár tünetekkel rendelkezõ állatról van szó, csakis mikrobiológiai vizsgálattal lehet eldönteni, az állat bõrkaparékának elemzésével. Az embereken jelentkezõ gombás foltokat a borgyógyászati szakrendeléseken kezelik (többször volt rá példa, hogy az orvosi rendelõbõl küldték a gazdit állatával hozzánk vizsgálatra, mert a gazdinál gombás betegséget állapítottak meg.)

Paraziták okozta betegségek

Véglények okozta betegségek (Toxoplazmózis, Sarcocystosis, Trypanosomatosis, Leishmaniosis, Babesiosis).
Férgek okozta betegségek (fonálférgek, galandférgek, orsóférgek, buzognyfejû férgek).
Ízeltlábúak okozta betegségek (bolhásság, rühösség, kullancsosság, tetvesség).
Virionok, prionok (juh kergekór, BSE - marhakergekór).

Dr. Péli József