Ma
2012. május 19.
Ivó, Milán napja
van,
holnap
Bernát napja lesz!

Fõoldal
Bemutatkozás
Elérhetõség
Szolgáltatások
Díjszabás
Fontos
tudnivalók
-
bolhásság
-
kullancsveszély
-
hõguta
-
szívférgesség
-
szem felépítése
és
mûködése
- a
hasmenésrõl
általában
-
a sérülésekrõl
-
gombás
fertõzések
-
a húsvéti
nyuszikról
-
a veszettségrõl
általában
-
macskaleukózis
-
az álvemhesség
-
a csokoládé-
mérgezésrõl
-
a fogkövességrõl
-
húgykövességrõl
-
állataink
szõrhullása
-
az epilepsziáról
-
kedvenceink
ivarzása
-
toklászveszély
-
a gyomor
betegségei
-
az állatról
emberre
terjedõ
betegségekrõl
-
az oltásokról
-
kedvenceink
pulzusa
-
a torok
-
a gyógyszerek
beadása
-
kedvenceink
testhõmérséklete
Védõoltások
Patika
Galéria
Kapcsolat
Hasznos
linkek
![]() |
ÁLLATAINK
SZÕRHULLÁSA |
Fõleg kora
tavasszal találkozhatunk kedvenceink szõrhullásával,
amely roppant idegesítõés felettébb kínos
lehet a gazdik számára. Ugató, nyávogó
vagy csipogó barátaink látványosan adják
tudtunkra, hogy új ruhába öltöznek Ilyenkor,
a tulajdonosok többféle módon reagálnak, de
a végeredmény általában a még gyakoribb
porszívózás és esetleg az állatorvos
felkeresése. Érdekes módon ilyenkor rögtön
valamilyen betegségre gondolnak, pedig szerencsére a leggyakoribb
ok a tavaszi, illetve õszi vedlés, ami a dús téli
szõrzet ritkább nyári bundára, illetve a
nyári ruha melegebb télire cserélése. Ez
minden szoros vagy tollas állatnál természetes
jelenség. A baj az, ha az ember nem tudja, milyen mennyiségu
szõrzet elhullása az, ami még „normálisnak”
mondható. A lakásban tartott kutyák többsége
egész évben hullajtja szõrét, mivel télen-nyáron
meleg közegben élnek, de náluk is megfigyelhetjük
a tavaszi és õszi erõsebb szõrváltást,
vedlést. Kölyköknél ez feltûnõbb,
mivel általában ilyenkor válnak meg az elsõ
úgynevezett kölyökbundától is. Szerencsésebbek
azok, akik valamilyen nyírandó vagy trimmelendõ
kutyafajtát választottak, hiszen náluk ez rendszeres
kozmetikázással szinte észrevehetetlen. Pl.: uszkár,
akinek a kihulló szõre a kutyakefében marad, ha
rendszeresen, hetente kétszer átkeféljük,
kifésüljük. Ugyanez az ápolás vonatkozik
a hosszúszorû fajtákra, illetve a félhosszú
szõrûekre is (pl. német juhász). A rövidszõrueknél
hasznos, ha egy nedves ronggyal vagy szivaccsal áttöröljük,
akár naponta is. Ez rövidszorû cicáknál
is alkalmazható, a hosszúszõrûeknél
nélkülözhetetlen a rendszeres kefélés,
fésülés. |
Milyen
tünetek jelzik a szõrzet, illetve a bõr betegségeire
utaló elváltozásokat? |
Fénytelen, vagy túl zsíros, töredezett szõrzet,
korpás, száraz bõr, állandó vakaródzás,
szõrhiányos foltok illetve folyamatos, nagy mennyiségben
hulló szor, esetleg bõrpír, kiütés
stb. Ezen tünetek kialakulásának okát több
csoportba lehet sorolni, jelen esetben a hely hiánya miatt csak
néhányat említek meg. Kóros szõrhullás elõfordulhat fejlõdési vagy genetikai rendellenesség miatt. A tüneti kopaszságot számos tényezõ idézhet elõ. Ilyen pl. az energiahiány, a fehérjehiány, a vitamin-, és ásványi anyaghiány, ami a hibás táplálás miatt lép fel. Ezért, állataink étrendjében megfelelõ arányban, és mennyiségben kell, hogy szerepeljenek: A-vitamin, B2-vitamin, nikotinsav, H-vitamin (biotin), jód, cink és telítetlen zsírsavak. Sajnos súlyosabb, illetve hosszan tartó betegség melléktünete is lehet szõrhullás (például idült bél-, és vesegyulladás). Meg kell említenem a szimmetrikusan jelentkezõ szõrhiányos területeket, ahol szinte magától hullik ki a szõr, nem feltétlen jár vakaródzással. |
Ilyenkor elsõsorban hormonzavaros állapotra kell gondolni
(pl.:pajzsmirigy, petefészek, here stb.). Más kategóriába
tartozik a körülírt szõrhiányos esetleg
korpázó terület. Ez esetleg bõrpírrel,
erõs viszketéssel, vakaródzással jár,
és inkább valamilyen parazitás fertõzöttséget
jelez (atka, bolha, gomba stb.). Itt feltétlenül fontos
megemlíteni, hogy a kórokat megállapítani
csak állatorvos tudja, aki bõrkaparék-vizsgálat
segítségével célirányos gyógykezelést
ír elo. Bolhafertõzöttségnél is egyre
többet találkozunk allergiás bõrreakcióval. |
Dr. Péli József |
|
